A harmadik: haverság

   Tegnap elkezdett sorozatomat folytatnám, azzal amit én a haverságról, mint fogalomról gondolok. A haverság igen meghatározó az ember életében, mivel ebből a fajtából rengeteg van. Több van belőle, mint barátból, de kevesebb, mint ismerősből. A haverság az a kategória, mikor a közös érdekek tartják egyben ezt a fajta kapcsolatot, nevezhetjük egyfajta szimbiózisnak is. Pl.: Te azért haverkodsz velem mert van pénzem és meghívlak mindig, én meg veled azért mert erős vagy és megvédesz, és nagyon jól tudunk egymással bulizni, stb.,stb. tehát a haverság csak arra jó hogy az érdekek érvényesüljenek. Ha az érdekem úgy kívánja, segítek neked, de ha más érdekel, akkor nagy ívben leszarom az egészet. Ha bajban vagy segítenek, ha éppen semmi dolguk, de azt is úgy, hogy neked ne legyen jó, vagy egyáltalán nem segítenek, jobb esetben kimagyarázza valamivel, rosszabb esetben meg is mondja a magáét. Persze ha te vagy a partiarc a haverok között, jót mulattok együtt, majd lese szarnak egy idő múlva, sőt ki is röhögnek, hogy mennyire ciki ahogy nyomod magad...tehát az én meglátásom szerint a haverság egy képlékeny, érdekekkel és olykor gerinctelen viselkedésekkel teli, de mégis hasznos emberi kapcsolat. Hogy ezt miért merem állítani? Mert az ember természetéből adódóan beleesik hibákba, és az okos ember tanul belőlük, és nem esik még egyszer ugyanabba a csapdába. Senkise felejcse el a haverokban nem lehet bízni 100%-ban, mindig figyeljünk, mert ha belecsúszunk, nagyon fog fájni.

A második blog: a barátság...

   Nem régiben társalogtam egy kedves ismerősömmel, hogy kinek mit jelentenek bizonyos fogalmak, mint barátság és haverság, kollegalitás és bajtársiasság, hazaszeretet és kötelességtudat. Illetve lehet e ezek között a fogalmak között párhuzamot vonni. Most megpróbálom kifejteni azokat a gondolatokat, amelyek ezekről a fogalmakról eszembe jut és ahogy viszonyulok eme szavakhoz. Először is vegyük a barátság fogalmát. Szerintem a világban az egyik legfontosabb kapcsolat ami létre jöhet emberek között. A kialakulása történhet pillanatok alatt vagy bizonyos idő alatt. Egy kötelék mely időtlen, határtalan, és feltétlen. Nagyon csalóka lehet ez a dolog, mivel sokan nem ismerik fel a másik, hozzájuk fűződő viszonyát. Sokan, köztük én is, képesek félreérteni illetve elhinni egy barátságnak hitt valamit, amiről idővel kiderül, hogy egy átlátszó és érdekekkel teli ismeretség, ami néha jó néha nem, és csak az érdek miatt lehet számítani a másik segítségére.Az e fajta "barátság"-ra akkor derül fény, amikor az ember bajba kerül, vagy bizonyos helyzetben gátlástalanul, gusztustalan módon, azt hiszem nevezhetem árulásnak is, árulnak el. Szerintem a barátság az egy olyan dolog amit nem szakíthat szét semmi sem. Ha évek óta nem találkoztatok, akkor a viszontlátás öröme őszinte és jó érzés. Ha valamit meg kell oldani a másik szívesen segít, nem a kifogásokat keresi, ha kell tűzbe mennek egymásért, ha kell együtt örülnek a másik sikerének, vagy együtt sírnak a másik veszteségéért, és egymást segítve másznak ki a szarból. Ha probléma van akkor meghallgatják egymást és nem küldik el a másikat. Én meglátásom szerint, ennek így kéne lennie. Nem véletlen az, hogy a világban annyi ember van egyedül lelkileg! Hiába van körülötted sok ember, ha nincs aki segítsen aki rád figyel, aki nem csak akar valamit tőled, aki csak kihasznál, aki csak támaszként tart, majd ha segítettél akkor eldob mint egy szemetet...Tehát nagyon nehéz barátokat találni, és ezért minden barátot (aki tényleg az is ) nagyon megkell becsülni, mert ha egyedül maradunk, akkor nagyon nehéz a problémákkal, mind anyagi és mind lelki, megküzdeni.

Az első blogom:) Bevezetés:)

 Üdv kedves olvasó
Ennek az ideje is eljött:) Mai rohanó, és információkkal teleszabdalt világában végre én is kihasználom az internet, és a vélemény ilyen formában történő kifejezésének a lehetőségét. Ez olyan lehetőség amelyet nem szabad kihagyni, mert sokszor úgy érzem, hogy a gondolataim szétszakítanak, és nem annak mondom el akit érdekel is! Ezért megalkottam e blogot, amiben leírom gondolataimat, véleményemet a világról, és rólunk...